Pásztó népessége a magyarországi átlagnál is jobban fogy
Az Országgyűlésben ma arról vitatkoznak a képviselők, hogy miként lehetne visszaszorítani a népességfogyást Magyarországon. Egyebek között felszólalt Ertsey Katalin (LMP) aki nemzetközi statisztikai adatokra alapozva kijelentette, abban az országban születik meg a második, a harmadik, a többedik gyerek, ahol megoldott a nők rugalmas foglalkoztatása, ahol létezik a munkaidőhöz igazodó bölcsődei, óvodai, iskolai rendszer. A népességfogyás tehát európai, magyar és pásztói probléma. Mégis azt látjuk, hogy az európai átlagnál jobban fogy a magyar és a magyarnál is jobban a pásztói lakosság. Ennek azonban nincsenek megfejthetetlen okai. Pásztón a magyar átlagnál is kevesebb a munkahely, ezen belül külön gond a nők foglalkoztatása. Nincs önkormányzati támogatottságú bölcsőde, az óvodában pedig 4 órakor már úgy néznek a dolgozó szülőre, mint bika a vörös posztóra, hogy hol volt eddig. Ha ezeket az egyszerű összefüggéseket nem érti meg a városvezetés és a vele szövetséges igazgató helyettesek, akkor a további lakosságszám csökkenés megjósolható.
2011. március 31.
Lehet,hogy naiv vagyok?
Válasz erreDe azért lenne még itt lehetőség.Talán ez megoldaná a problémát vagy ha nem is de közelebb jutnának hozzá.
Mediálás
A mediálás a vitás, konfliktusos helyzetek peren kívüli megoldását jelenti külső segítő, közvetítő – mediátor – segítségével. Ez a lehetőség, amely már Magyarországon is törvényben szabályozott ( 2002 évi LV. törvény), a feleknek egy jelentősen rövidebb, - ezáltal jelentősen olcsóbb - és mindkét fél számára megfelelő megoldás kidolgozását teszi lehetővé.
Szervezetünket és egy munkatársunkat az Igazságügyi Minisztérium fenti törvény alapján a közvetítői névjegyzékbe felvette.
Példák, amelyben a mediáció jól alkalmazható, és amelyekben vállaljuk a közvetítést:
családon belüli konfliktusok oldására,
válás előtti megállapodások (pl. gyermekelhelyezés, láthatás) megkötésére,
szomszédok közötti rossz viszony tisztázására,
szervezeten belüli,
és szervezetek közötti konfliktusok, vitás kérdések tisztázására.
A mediátor az eljárás folyamán közvetít, pártatlanul segíti a vitás feleket egy mindenki számára optimális megállapodás létrehozásában.
A mediátor nem dönt, nem ítélkezik, hanem a folyamatot biztosítja; teret és helyet biztosít a feleknek a kommunikációra, lehetőséget teremt arra, hogy a felek meghallgassák, valóban meghallják egymást. A résztvevők összefoglalják, újra értelmezik álláspontjukat, felismerik valódi érdekeiket és szükségleteiket, a közös pontokat és érdekeket, megértést és elfogadást kezdenek el tanúsítani egymás iránt. Ez lehetővé teszi, hogy közösen olyan megállapodást fogalmazzanak meg, amely minden érintett fél számára a legnagyobb megelégedettséget nyújtja. A mediációs ülés egy alkalommal néhány órát vesz igénybe, a konfliktus teljes feloldásához, a hosszú távon is megfelelő megállapodás megfogalmazásáig azonban több alkalom is szükséges.
Mivel Egyesületünk elsősorban civil szervezetek segítésével foglakozik, és a szervezetekben jellemzően megjelenik a konfliktus, ezért ilyen esetekben csoportos mediálást is vállalunk. Előfordulhat, hogy egy szervezetnek más szervezettel, esetleg a települési önkormányzattal, annak vezetésével van vitás ügye. Ezekben az esetekben is vállaljuk a közvetítést.
Megkeresés, kezdeményezés: Jellemző, hogy a mediátort az egyik fél keresi fel, és ezen megbízás alapján a mediátor keresi meg a másik érintett felet.
Amennyiben ezen szolgáltatásunkat igénybe kívánja venni, vagy további információra van szüksége, akkor kérem keresse munkatársunkat:
Szép Éva 06/42/789-191, 06/20/4705-784
Honlap:http://www.inspi-racio.hu/html/index3.asp?msid=1&sid=0&hkl=163&lng=1
2011. március 30.
"A második egyeztetést február 7re hívtuk össze, ahol a 4 %ak csökkentett intézményi
Válasz erreköltségvetést és a csökkentett hozzájárulást a társult települések megismerték.
A jelenlévık közül Mátraszılıs polgármestere egy általuk készített számítást mutatott be,
mely szerint az tılük kérhetı hozzájárulás mértéke 1.028.804. Ft. Ez esetükben egy fıre
vetítve 8.645. Ft. Az általunk számított 107.808. Ft/fıhöz képest az eltérés 99.163. Ft, az
összes mátraszılısi gyermek létszámra számítva pedig 11.800.456. Ft.
Mátraszılıs Polgármestere a bemutatott számítás mellett, illetve azzal ellentétben azt
nyilatkozta, hogy Mátraszılıs 5.000.000 Ftot hajlandó hozzájárulásként megfizetni.
Bokor Polgármestere úgy nyilatkozott, hogy abban az esetben el tudja fogadni a 4 %os
csökkentés által változó hozzájárulás mértékét, ha a 2010. évi követelésünkrıl lemondunk.
Kértük a településeket, hogy az általunk készített számítást terjesszék képviselıtestületük
elé."
Sajnos nem értek ezekhez a számításokhoz ezért szeretnék segítséget kérni bárkitől!!!
Mitől van ekkor a eltérés a két számítás között???
2011. március 26.
Most örülsz, hogy felsoroltad mindazt, amit mi már réges- régen tudunk és szinte beleivódott a lelkünkbe a tehetetlenség magja.És csak állunk és csak lesünk ki a fejünkből, mikor egyre zöldfülűbb emberek irányitanak és mondják a maguk hülyeségét, amit az emberek egy kis alamizsnáéért / szoc.pol, segély stb./ megtapsolnak, megválasztanak és hagyják az egészet a francba.Az agilis, önzetlen, tenni akaró emberek lelke kiégett a sok csalódásban,ami az elmúlt több mint két évtizedet jellemezte. Volt már ettől sokkal nehezebb időszak, amikor az embereket a tenni akarás jellemezte és pont azok az emberek, akik most osszák azt észt vagy osztották sehol nem voltak, sőt hülyének nézték azokat. Tehát akkor miről beszélünk. A közember nem változott maradt olyan szerény amilyen volt és irigyebb sem lett ,de lehorgasztott fejjel jár kel, mert szégyelli, hogy munkából nem tud megélni, míg mások ügyeskedéssel, csellel, félrevezetéssel kapaszkodnak felfelé és már az unokának is össze van gyüjtve. Tehát ez a helyzet.
Válasz erre2011. március 26.
És megint jó pásztói szokás szerint senki sem ír a lényegről. Gyermekvállalást számos tényező hátráltatja Pásztón:
Válasz erregazdasági okok: nincs munkahely, nincs pénz, a városka lepukkantsága okán nincs hitel, nem lehet mire vállalkozni, nincs fizetőképes kereslet
pozitív externáliák hiánya: nincs bölcsőde, az óvodával kapcsolatos problémákat lentebb olvashattuk, nők részmunkaidős foglalkoztatása Pásztón utópia, az összevont iskolák, utazás nehézségek, nincs kórház, stb.
rossz a hangulat a városban, nincs közösségi élet
hiányos a hitélet Pásztón, a lelki vezetők nem igazán fogják össze a nyájat
nincs semmi és senki ami összetartaná a népességet a kollektív pásztói irigységen és a pletykálkodáson kívül
a rossz hangulat miatt lazulnak az emberi kapcsolatok, az elöregedés, a halálozások miatt az emberek gyökértelenné válnak
Tessék végiggondolni, hogy déd/nagyszüleink ennél sokkal rosszabbul éltek, ám nálunk sokkal jobban bíztak a jövőben, mert különben mi sem születhettünk volna meg és sokkal többet voltak boldogak, pedig összehasonlíthatatlanul nehezebb volt az életük.
Ezekről a dolgokról kellene beszélni, a megoldásokat kutatva és végre tenni valamit, mert 15 év múlva nem sok minden marad Pásztóból...
2011. március 25.
Kedves Tőkés Tamás!
Válasz erreÉrtékelem a jóindulatát, mégis arra kérem semmilyen témához se szóljon hozzá. Akit támogatni akar azt lejáratja, akit pedig támad azt erősíti. Kérem dolgozzon csendben. Ne haragudjon de ez az igazság!
2011. március 22.
Tőkés Tamás hozzászólása ékes bizonyítéka az emberi butaságnak. Az összes hozzászólása a blogon ezt igazolja.
Válasz erreAkik itt felvállalják a nevüket saját elhatározásból teszik, akik meg nem ezt teszik, azokba nem kellene így belekötni, sőt nem kellene mindig kioktatni. Én sem írom ki a nevem, mégsem érzem magam senkinek emiatt és valószínű, hogy a többi nicknévvel írogató sem! Sőt a jövőben sem fogom itt kiírni a nevem, aminek pedig nem Sisák Imre személye az oka. Az Ön 2 mondatához csak ennyit szerettem volna hozzáfűzni, anélkül, hogy bárkit is megbántanék vele!
2011. március 21.
Az óvónőknek kell alkalmazkodni.Örüljönek,hogy van állásuk és jó fizetésük. Az én volt feleségem is óvónő és tudom láttam,hogy nagyon jól elcigizgetnek az óvónők az óvodában. A gyermekeket meg kiengedték " legelni az udvara ahogy ők fogalmaztak "
Válasz erre2011. március 9.
Pedig sajnos így van, nagyon hozzászoktak az óvonők ahhoz, hogy mi alkalmazkodunk. Nem mindenki ilyen, de a mi csoportunkban bizony nem szeretik ha későn visszük el a gyereket, de mit tegyüónk ha mi dolgozunk!
Válasz erre2011. március 8.
"óvodában pedig 4 órakor már úgy néznek a dolgozó szülőre, mint bika a vörös posztóra"
Válasz erreAzért ez nem teljesen így van.Ebből a szempontból nekem pl. egyáltalán nincs rossz tapasztalatom az óvónőkkel kapcsolatban.
Én kerülném az általánosítást
Ha ezt Kriston Péter írta volna akkor még talán érhető is lehetne.De így!:))
A lényeg szerintem nem azon múlik ki kicsoda.
Vagy csak én nem veszem észre!:)
2011. március 8.
Egyetértek. Úgy látszik a visszamutogatás divattá válik mivel amit már egyszer kitaláltak nem kell még egyszer kitalálni. Erről szól a tapasztalat ,mint fogalom. Tahát annó volt egy Váci Kötöttárugyár, ahol a helyi kisgyerekes foglalkoztatás ugy volt megoldva, hogy volt egy kismama műszak , ami 8-16 órai időbeosztásban müködött. Ahhoz, hogy a gyáregységi termelési terv is ugy alakuljon,ahogy kell beindult a nyári /gyári/ óvóda, ami a gyárba működött./A dolgozóink középiskolás gyermeki vigyáztak az ovisokra. Külön helyiség volt kialakítva étkezésre és alvásra. Szervezés kérdése volt. Nem párt által irányított, hanem a mindenkori szükséglet tette életképessé életünket. Még mondja valaki, hogy tehetetlenek vagyunk.Ilyet csak olyan mond, aki a jelenünket ismeri.Ez a gárda már nyugdijjassá vált.
Válasz erre